2021-ben a családtámogatási rendszer részeként igénybe vehető otthonfelújítási program vélhetőleg régen nem tapasztalt szintre emelkedik a „fészeképítő” kedv. Az otthonok energetikai korszerűsítése, és ezzel a napelemes rendszerek beépítése ráadásul a felújítási költségek 50%-át fedező program egyik kiemelt eleme. De vajon valósággá válik-e a minden háztetőre napelemeket álmodó jövőkép?
„A hazai megújulóenergia-termelés finanszírozása: korlátok és lehetőségek” címmel adott ki egyfajta vitairatként egy elemző tanulmányt a Magyar Nemzeti Bank.
Az MNB célja a Zöld Program keretében kidolgozott, cselekvési irányt meghatározó anyaggal a klímabarát vállalati finanszírozás előmozdítása, kiindulópontja pedig Magyarország új nemzeti energiastratégiája, amely ambiciózus megújuló energia kapacitásbővítést irányoz elő. Összefoglaljuk a lényeget!
Egy ilyen üzemben aztán pörög a villanyóra...
Egy termelőüzem számára a tiszta energiák használata elsősorban nem környezetvédelmi, hanem energiahatékonysági, így költség-megtakarítási kérdés – egy többszörösen is megtérülő befektetés, hiszen az energián megtakarított pénzt a termékfejlesztésre lehet fordítani. És ha ez még mindig nem lenne meggyőző érv, kommunikációs szempontból is a megéri a váltás: ha egy üzemben tiszta energiát használnak, az ott gyártott, megmunkált, termelt, vagy akár csak tárolt áru egyfajta hozzáadott értékkel gyarapodik.
A tágas mezőgazdasági csarnokok tulajdonosai talán nincsenek vele tisztában, de a napsütés nem csak a földeken tudja érlelni a gazdaság terményeit, hanem az épületek tetejét is bőven termő farmmá változtatja.
A csarnokszerű mezőgazdasági épületek – magtárak, istállók, baromfineveldék, takarmánytárolók, terményraktárak – teteje ugyanis ideális esetben kiváló terepe egy költséghatékony napelemparknak. (Érdekes módon az ipari épületek, raktárak, üzemek tulajdonosaiban hamarabb merül fel a tető-naperőmű létesítésének ötlete.)
Amennyiben a tájolás megfelelő, és a tetőszerkezet is elég erős, tereprendezés és komolyabb állványzat nélkül telepítenek ide a szakemberek naperőművet. Szerencsés esetben a tető hasznosítható mérete akkora, hogy a naperőmű nemcsak a gazdaság energiaigényét fedezi, hanem a villamosáram hálózatba termelésével és értékesítésével bevételt is hoz a konyhára – mivel a napelemek szorosan egymás mellé kerülhetnek, jóval kisebb alapterületen elfér akár egy fél megawattos projekt is. Egy berzencei magtár például 600 kW-os teljesítményű naperőművet hord a tetején! Csak a tereprendezésen, a cölöpözésen és a tartószerkezeten – ugyancsak egy fél megawattos napelemes erőmű kivitelezési költségeit figyelembe véve – legalább 15 millió Ft-ot lehet spórolni.
A büdzsét ugyancsak csökkenti, hogy nem szükséges sem plusz biztonsági rendszert, sem kerítést kiépíteni, hiszen a tetőre telepítés már éppen elegendő védelemmel szolgál a naperőmű számára.
Összességében a mezőgazdaság befektetést fontolgató szereplőinek érdemes elgondolkodniuk azon, hogy új funkciót adjanak tárolóépületeiknek, és nyomott áron egy naperőmű boldog tulajdonosai legyenek.
A 2020. szeptemberben készült videóban dr. Keresztes Attila, az Astrasun igazgatója mutat rá a csarnokokban rejlő lehetőségekre.
As it is known, in the autumn of 2020 there was a five-time overapplication for the so-called METÁR tender issued by the Hungarian Energy and Utilities Regulatory Authority (MEKH) for subsidized electricity production from renewable energy sources. About 270 applications were submitted for the tender, a total of 179 were below 1 MW, out of which 107 were below 0.5 MW. In the category of less than 1 MW, 30 of the applying power plants can win based on the fact at what price they undertake to sell the produced electricity – provided that all of them submitted a faultless offer. But what prices were offered?
/ analysis of Dr. Attila Keresztes, director of Astrasun group
Mint ismeretes, 2020 őszén több, mint ötszörös volt a túljelentkezés az ún. METÁR-tenderre, amit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ír ki megújuló energiaforrásból történő támogatott villamosenergia-termelésre. A tenderre mintegy 270 pályázat érkezett, ebből összesen 179 db 1 MW alatti, amiből 107 db 0,5 MW alatti. Az 1 MW alatti kategóriában a beadott pályázott erőművek közül 30 db nyerhet annak sorrendjében, hogy milyen magas áron vállalják értékesíteni a termelt villamosenergiát – már amennyiben azok mindegyike hibátlan ajánlatot adott. Na de milyen árak érkeztek?
Kép: Schletter Group
A volt hulladéklerakók kevés beruházó figyelmét – és fantáziáját – ragadják meg lehetséges építési területként. Nem is csoda, hiszen hiába földelik el a telek múltjának emlékeit, a talaj alkalmatlan lesz arra, hogy cölöpökkel rögzítsenek rajta bármit is.
A kiegyenlítő energiadíj csapdájáról a METÁR-tenderek kapcsán korábban már esett szó blogunkon – most egy konkrét példával szeretnénk szemléltetni, hogy miért lenne szükséges újragondolni ennek mértékét és alkalmazását.
Az Astrasun Csoport elsőként készül hazánkban mintaprojektként úszó napelemparkot megvalósítani. Blogposzt-sorozatunk záró darabjában rámutatunk, milyen piaci potenciált jelent az ilyen létesítmények telepítése Magyarország számára.
Az Astrasun Csoport Magyarországon elsőként készül mintaprojektként úszó napelemparkot megvalósítani. Blogposzt-sorozatunk második részében a vízi napelemparkok ökológiai hatását elemezzük.