A kiegyenlítő energiadíj csapdájáról a METÁR-tenderek kapcsán korábban már esett szó blogunkon – most egy konkrét példával szeretnénk szemléltetni, hogy miért lenne szükséges újragondolni ennek mértékét és alkalmazását.

Adott egy pár száz lakossal rendelkező vidéki település, aminek a szélén egy fél megawattos naperőmű üzemel, melyhez a lelkiismeretes tulajdonos menetrendezési tervet adott le, vagyis előre megbecsülte, hogy adott időszakban mennyi áramtermelésre számítanak. A helyi áramszolgáltató egy napos szeptemberi vasárnap délelőtt a naperőmű-tulajdonos felé történt minden előzetes egyeztetés vagy figyelmeztetés nélkül lekapcsolja az elektromos hálózatot karbantartási munkák miatt. A naperőmű a legtermékenyebb napos időszak alatt nem tud leadni villamos energiát a hálózatba, így az aznapi termelés nagy része kárba veszett: ez alsó hangon is 80.000 Ft kárt jelent a fenntartónak, amit senki nem térít meg. (Ezt mutatja a termelési görbén esett látványos foghíj a mellékelt képen.)

Csakhogy a kiegyenlítő energia díja egy ilyen radikális kiesésnél akár 100 Ft/kWh-ra is növekedhet, ilyenkor ugyanis más forrásból kell betáplálni a hálózatba azt a villamosenergiát, amit egyébként a naperőműből vételeznének! Ha a kiegyenlítő energia díját is hozzáírjuk a veszteségekhez – konkrét példánkat nézve ez akár 240.000 Ft is lehet – máris bőven 300.000 Ft felett járunk!

Legyen világos: a kiegyenlítő energiadíj léte önmagában nem az ördögtől való, de a mértéke – különösen azt figyelembe véve, hogy a környezetet kímélő erőműveket „sarcolják” vele – meglehetősen túlzó. Feltételezve, hogy a naperőmű-fenntartók önhibáján kívül eső, például a helyi áramszolgáltató nemtörődömségéből fakadó leállások időről időre elő fognak fordulni, valószínűleg nem kell sokáig várni az első kártérítési precedensre sem. Még egy aránylag kicsi – fél megawattos –naperőmű termelékenységében is százezrekben mérhető károkat okoz egy párórás nem tervezett kiesés – a nagyobb napelemparkokban ez a milliós nagyságrendet is elérheti. Ideje hát partnerként kezelni a mégoly csendben, állandóan jelen lévő személyzet nélkül működő tiszta energetikai erőműveket is; ahogy bármilyen termelő egységben (például gyárban vagy üzemben), a termelés kényszerített leállása itt is súlyos veszteséget jelent!