A tágas mezőgazdasági csarnokok tulajdonosai talán nincsenek vele tisztában, de a napsütés nem csak a földeken tudja érlelni a gazdaság terményeit, hanem az épületek tetejét is bőven termő farmmá változtatja.

A csarnokszerű mezőgazdasági épületek – magtárak, istállók, baromfineveldék, takarmánytárolók, terményraktárak – teteje ugyanis ideális esetben kiváló terepe egy költséghatékony napelemparknak. (Érdekes módon az ipari épületek, raktárak, üzemek tulajdonosaiban hamarabb merül fel a tető-naperőmű létesítésének ötlete.)

Amennyiben a tájolás megfelelő, és a tetőszerkezet is elég erős, tereprendezés és komolyabb állványzat nélkül telepítenek ide a szakemberek naperőművet. Szerencsés esetben a tető hasznosítható mérete akkora, hogy a naperőmű nemcsak a gazdaság energiaigényét fedezi, hanem a villamosáram hálózatba termelésével és értékesítésével bevételt is hoz a konyhára – mivel a napelemek szorosan egymás mellé kerülhetnek, jóval kisebb alapterületen elfér akár egy fél megawattos projekt is. Egy berzencei magtár például 600 kW-os teljesítményű naperőművet hord a tetején! Csak a tereprendezésen, a cölöpözésen és a tartószerkezeten – ugyancsak egy fél megawattos napelemes erőmű kivitelezési költségeit figyelembe véve – legalább 15 millió Ft-ot lehet spórolni.

A büdzsét ugyancsak csökkenti, hogy nem szükséges sem plusz biztonsági rendszert, sem kerítést kiépíteni, hiszen a tetőre telepítés már éppen elegendő védelemmel szolgál a naperőmű számára.

Összességében a mezőgazdaság befektetést fontolgató szereplőinek érdemes elgondolkodniuk azon, hogy új funkciót adjanak tárolóépületeiknek, és nyomott áron egy naperőmű boldog tulajdonosai legyenek.

A 2020. szeptemberben készült videóban dr. Keresztes Attila, az Astrasun igazgatója mutat rá a csarnokokban rejlő lehetőségekre.