A sajtóban július végén több cikk is megjelent a a METÁR-tender sikerességéről és a külföldieket is vonzó projektalapú finanszírozásról. Ezek azonban, ha a szakmai és befektetői szempontokat nézzük, félreérthetőek. Lehet, hogy a megújuló energiaipar húzóágazata egyre inkább a napenergia lett az Európai Unióban, és tagadhatatlan, hogy fejlődése felívelő ágban van – a napenergia-piac új szereplői és befektetői azonban jobban teszik, ha számolnak a kockázatokkal is. Elmondjuk, mik a buktatói a hurráoptimizmusnak.

METÁR-tender: óvatos optimizmus

Cégcsoportunk 40 saját tulajdonú naperőművel rendelkezik és mellette megújuló energia-ipari projektek fejlesztésével is foglalkozunk, így elmondhatjuk, hogy napi szinten, saját bőrünkön tapasztaljuk a piac történéseit. A 2019-ben kiírt METÁR-tenderen szándékosan nem vettünk részt, hogy objektíven vizsgálhassuk annak eredményét és piacra gyakorolt hatását. Úgy gondolom, meglehetősen kicsi portfólió kelt el; mindössze 193 GWh/év volt a támogatott mennyiség.

Idén júniusban ismét kiírták a METÁR-tendert. Meggyőződésünk, hogy a tenderen induló licitálók – elsősorban a külföldiek, de vélhetően a hazaiak sem – nincsenek tisztában a projektek valós kockázataival és költségeivel, ennek folyományaként pedig a pontos megtérülésével sem. Ilyen körülmények mellett márpedig még az aranytojást tojó tyúk is éhen halhat.

 Ingatag talajon egyensúlyoznak a naperőmű-piac szereplői

Az átlagos, súlyozott nyertes ajánlati ár 2019-ben a nagyobb kategóriában 21,69 Ft volt a megtermelt energia KW/h-jáért. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a projekt 21,70 Ft-ot kap minden megtermelt KW/h áramért! Ezt az összeget rögtön csökkenti az úgynevezett kiegyenlítő energia költség, ami tavaly 3 Ft körül alakult, idén viszont már 5 Ft körül jár, és minden jel arra mutat, hogy tovább fog emelkedni – mindenesetre nem lehet megjósolni, hogy mennyi lesz jövőre vagy akár csak a finanszírozási időszakban, pláne a napelempark élettartama során az eladási árat csökkentő kiegyenlítő energia költség. A kiegyenlítő energia díjon kívül az se került szóba, hogy el is kell adni egy villamosenergia-kereskedőnek az áramot, aki ezért közvetítői jutalékot számol fel.

Ugyancsak költségelemként jelennek meg az olyan kockázati tényezők is, mint az ország hitelbesorolásának változása, a kamat alakulása vagy napelemes piacra vonatkozó – csak az utóbbi öt évben több alkalommal változtatott – jogi szabályozás. Hogyan lehetne egy ilyen bizonytalan változóval meggyőző, tartható üzleti tervet készíteni? Melyik nagy bank fogja ennyi bizonytalansági faktor mellett finanszírozni ezeket a projekteket? Összességében emiatt nem tartjuk valószerűnek a projektalapú banki finanszírozást a METÁR-tender nyertesei körében.

Állandó változásban

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a napelemes piacon számos komoly változás történt az elmúlt három évben, kezdve a KÁT-szabályozás 2016-ban történt váratlan megszűnésétől a menetrendezésért adott éves bónusz menetrendezési költséggé alakulásáig. A kiegyenlítő energia költség előre deklaráltan nőni fog, a mértéke a KÁT-os erőművek esetén 3-4 Ft / KWh lesz, tehát a piaci kiegyenlítő energia díjhoz fog közelíteni. Egy komoly üzleti terv feltételezi és kockázati tényezőként számol vele, hogy a következő években is történnek hasonló jellegű változások a magyar napelemes piacon. Vajon kalkuláltak-e mindezzel azokban a METÁR-tender nyertes tervekben, melyekben 21,70 Ft / KWh összeggel számolnak az áram eladási árával?

Ésszerű üzleti szemlélettel ezek a projektek nem vállalhatók fel, vagy számolni kell a veszteségekkel. Miért különösen aggályos ez a naperőmű-piac szempontjából?

Személyes üzleti tapasztalat, hogy mindezekről a kockázatokról a külföldi befektetők nem tudnak: az egyik legnagyobb külföldi alap keresett meg minket, hogy új 2020-as fejlesztéseink közül projekteket vásárolna meg tőlünk. A több hónapnyi tárgyalás során részletesen felvilágosítottuk őket a kockázatokról és változásokról, és kimutattuk, hogyan lehet a projekteket minimális marzzsal megvalósítani Magyarországon. Csakhogy egy külföldi befektető számára szürreális a hazai szabályozás, mert annyira különbözik más országok gyakorlatától. Így esett, hogy amikor már 50-100 MW-os projektekről tárgyalunk, feltették a kérdést, hogy egyébként erre is vonatkozik-e a kiegyenlítő energia költség? Mintha nem az elsők között említettük volna!

Növekvő beruházási költségek

Fenntartásokkal érdemes fogadni azt a sokak által hangoztatott álláspontot is, mely szerint a naperőművek beruházási költsége csökkenni fog az elkövetkező években. A napelem panelek ára ugyan valóban csökkent valamelyest, de ez a tendencia egyrészt megállt, másrészt a forint gyengülése miatt a magyar piacon szinte érzékelhetetlen volt a hatása. Márpedig a napelempark-beruházásoknál forintban számol el a kivitelező, ám euróban fizet a beszerzésekért. Abba pedig belegondolni is rossz, hogy mi lesz, ha a minőségen kényszerül spórolni?

Jelentősen növekedett a naperőmű-célokra felhasználható ingatlanok vételi ára: 2016-ban még átlagosan 800.000 Ft-ot fizetett a beruházó egy hektár földért, idén viszont ugyanezért 6-10 milliót kérnek. Ha akad is alkalmi vétel – például egy rekultivált szeméttelep –, annak a kivitelezésre alkalmassá tétele komoly járulékos költségekkel drágítja a beruházást. A jelen tendenciáinak ismeretében ugyancsak várható az üzemeltetés-karbantartás árának nagymértékű növekedése. 

Biztos háttérrel érdemes belevágni

Összegezve téves tehát azt gondolni, hogy a METÁR-tenderen meghirdetett ár a bevételt jelenti; annál ugyanis akár 5-6 Ft-tal is kevesebb fog befolyni kWh-ként, ami nem feltétlenül biztosítja a projektek megtérülését. Meglátásunk szerint 21 Ft-os nyertes ajánlattal a reálisan elérhető 15 Ft / KWh bevétel mellett ilyen projektekbe csak nagyon stabil vagy a megújuló energiaforrásokért nagymértékben elkötelezett vállalatoknak és befektetőknek érdemes belevágni, a kockázatok ismerete és elemzése mellett – lehetőleg nem hitelből.

Természetesen senkinek a kedvét nem szeretnénk elvenni attól, hogy megújuló energiákba fektessen. Ám ezt tegye üzleti szemlélettel, hiszen egy csődbe ment, emiatt elhanyagolt naperőmű-projekt nem szolgálja sem az ember, sem a környezet javát. 

Amennyiben viszont a beruházó megfelelően rugalmas finanszírozással és erős szervezeti háttérrel rendelkezik, a naperőművek közép- és hosszútávon egyaránt megtérülő, biztos befektetések. Minden jel arra mutat, hogy összességében az Európai Unió országaiban gyorsabban folyik a megújuló energiatermelésre való átállás, mint gondolták – a fosszilis energiaforrások kivezetésében márpedig a nap- és szélerőművek telepítése éri el a leginkább látványos sikereket. A nemzetközi piac fejlődése remélhetőleg előbb-utóbb felpuhítja az itthoni szabályozást is, és elhozza a valódi projektalapú finanszírozás korát.

-  Dr. Keresztes Attila, ASTRASUN Csoport -