Vízi naperőmű telepítése. Kép: Dennis Schroeder / NREL felvétele (Forrás: Flickr)

Alapos, átfogó cikk jelent meg az egyik nagy online gazdasági magazinban a vízre telepített napelemparkokról, melyet új naperőmű technológiának tituláltak. A témával az ASTRASUN már 2020 óta aktívan foglalkozik – az első projekt-kalkulációk a partnereinktől beérkezett árajánlatok alapján beérkeztek, és magyar együttműködőkkel is megtörtént a kapcsolatfelvétel.

Eddigi, a területkeresés során szerzett tapasztalataink alapján a vízi naperőmű telepítésére alkalmas tófelületek száma a kínálati oldalon a vártnál alacsonyabb, és jellemzően kis alapterületű tavakról van szó. A vízi naperőművekre szóló hatósági engedélyeztetési folyamatokra nézve Magyarországon még nincs bevett gyakorlat, így komoly rizikót jelentenek a szabályozás bizonytalanságai. Sok múlik többek között azon, hogy a vízen történő áramtermelés célját hogyan tudják a projektgazdák összhangba hozni a telepítés helyszínéül szolgáló állóvíz esetleges egyéb, kiaknázható lehetőségeivel – például a haltenyésztéssel, az öntözéssel vagy a bányászattal.

Egy újszülöttnek minden vicc új

A cikkben ugyan új technológiának nevezik a lebegő naperőműveket, de valójában egy már kiforrott, komoly gyártási és know-how háttérrel rendelkező ipari megoldásról van szó, mely mögött immár másfél évtizedes fejlesztések állnak. Persze nemhiába mondják, hogy egy újszülöttnek minden vicc új, hiszen a technológia elsőként a tágas vízfelületekkel – tengerrel vagy óriási víztározókkal – rendelkező országokban, elsősorban Ázsiában terjedt el. A vízi naperőmű modellje mindazonáltal most érkezett el a robbanás előtti állapotába Európában: a beépíthető földfelületek végesek és a mezőgazdaság védelme egyaránt arra fogja kényszeríteni a projektfejlesztőket, hogy alternatív építési helyszínek felé nyissanak. A technológia tehát már a spájzban van, kérdés, mikor éri el a befektetők "ingerküszöbét" a téma.

Befektetés, kihívásokkal

 Az úszó naperőművek kezdeti költségei jelenleg kétségkívül magasabbak a szárazföldinél (legkevesebb 10%-ra becsüljük a különbözetet ideális ), és a telepítéshez, valamint a karbantartáshoz szükséges speciális tudást is méltóképpen meg kell fizetni. Épp ezért a befektetők körében még nem kifejezetten népszerű úszó naperőművekbe invesztálni – ez alól értelemszerűen kivételnek számítanak azok az ázsiai országok, ahol a beépíthető vízfelületek bőségének hála a lebegő naperőművek forradalma már a 2010-es évek első felében megtörtént, és immár a nagy kapacitású erőművek telepítésénél tartanak.

Az ASTRASUN nem ijed meg a kihívásoktól: feltett szándékunk megteremteni a magyar úszó naperőművek piacának alapjait, és készek vagyunk a projektfejlesztés során megszerzett, a magyar viszonyokhoz igazodó szakmai tudást megosztani a nyilvánossággal, ha eljön az ideje.