Robin Hood szobra Nottinghamben
Több gazdasági médium, közte a népszerű Portfolio.hu is cikkezett arról, hogy a Robin Hood-adónak nevezett elvonás potenciálisan megfojtja a leendő naperőmű-beruházásokat Magyarországon, és ez hosszú távon a nemzeti klímastratégia ambiciózus céljait is fenyegeti. Felvetődik a kérdés: tényleg Robin Hood fosztogatja a megújuló energiaipart Magyarországon?
Az ASTRASUN Solar igazgatója, dr. Keresztes Attila szerint a Robin Hood-adó által okozott kár és befektetői elbizonytalanodás csak tünet, az alapvető problémát máshol kell keresni. Mert miről is van szó? A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 4. §-a alapján az energiaellátók jövedelemadóját nevezik frappánsan Robin Hood-adónak. Ezt a megújuló alapú villamos energia termelőknek is fizetni kell - amennyiben nem vesznek részt a korábbi KÁT-ban vagy a mostani METÁR-ban, és/vagy 50 MW kapacitás felettiek -, és a vállalat adózás előtti eredménye után fizetendő 31%-os elvonást jelent.
Egy ekkora elvonás nyilvánvalóan nem éri meg egy piaci alapon működő megújuló energiatermelőnek, vagyis annak, aki nem a tenderek nyerteseként, állami árprémium mellett értékesíti az általa termelt energiát. A METÁR-on túl nincs élet a megújuló szektorban?
Dehogyis nincs, hiszen egy profi befektető nem hagyja pihenni a tőkét: az elvonást nem az árbevétel, hanem a nyereség után kell fizetni, a nyereség viszont visszaforgatható a portfólió további részeibe. Ennek eredményeként Robin Hood csak azokat a befektetőket sarcolja, akik ki szeretnék venni a nyereséget a cégből; nem pedig azokat, akik a megtermelt pénzt befektetik egyéb projektjeikbe. (Ugyancsak problémát jelent a hitelből megvalósított erőmű projektek működtetésében ez a fajta adó, hiszen ez esetben csak a kamatot tudják költségként elszámolni a projektgazdák.) Fejlett gazdaságban azonban a befektetők portfóliót építenek, ezzel biztosítva a tőke folyamatos áramlását!
A tőke mozgatásához azonban „friss pénz” kell, ahhoz pedig nagyobb piac. Magyarországon a Robin Hood-adó pontosan azért fájó pont a KÁT és a METÁR rendszeren kívüli szereplőknek, valamint a nagyobb projektek fejlesztőinek, mert versenyhátrányba kerülnek a nagyobb portfólióval rendelkező külföldi befektetőkkel szemben. Főleg emiatt okoz megtorpanást a piacon ez a fajta elvonás, és hacsak nem szállnak be szállnak be a magyar befektetési alapok a megújuló energia erőművek finanszírozásába, akkor ilyen feltételek mellett hosszú távon külföldi kézre kerül az iparág.
