Az Astrasun Csoport Magyarországon elsőként készül mintaprojektként úszó napelemparkot megvalósítani. Egy háromrészes blogposzt-sorozatban mutatjuk be, miért ragadott meg bennünket ez az innovatív megoldás.

Fiatal innovátorok teremtették meg az alapokat

Bár már 2008-ban voltak a vízi telepítésre próbálkozások, az első ismert vízi naperőművet 2014-ben két évnyi, bécsi és a frankfurti egyetemekkel közösen folytatott kutatómunka és fejlesztés után alkotta meg egy osztrák fiatalokból álló cég a Maldív-szigeteken. A tengerre telepített napelemes „sziget” prototípusa 25 család energiaigényét elégítette ki.

A technológia villámgyorsan terjedt el a napenergia-szektorban. Japánban 2015-ben már 2,9 MW teljesítményű úszó naperőmű állt munkába: a felkelő Nap országában a fukushimai atomerőmű-katasztrófa óta – ami egyszersmind az atomerőműveik bezárását is hozta – nagy erőkkel dolgoznak a megújuló energiák kihasználásán, hogy 2040-re a teljes energiamixet tiszta energia adhassa. Japánban a felhasználható földterületek fogyatkozása mellett a földrengésbiztos telepítés is jó érv a vízi naperőművek mellett, nem is csoda, hogy az ázsiai szigetország azóta e speciális terület vezető innovátorai között található.

Kína 2017-ben 40 MW teljesítményű lebegő napelemparkot helyezett üzembe, de már 2016-ban előrukkolt egy 20 MW-os úszó naperőművel; ahogy a szárazföldi, úgy a vízi naperőmű-projekteket sem aprózza el a világ legnépesebb állama.

Ha nincs földed, tedd vízre!

2019-ben Európában is megjelentek az úszó napelemparkok: az úttörő Hollandia volt, majd Németország és Franciaország területén is épültek vízi naperőművek – a kontinens jelenleg legnagyobb ilyen létesítménye Dél-Franciaországban, Piolencben található, és 17 MW teljesítményre képes. 

Nem nehéz belátni, hogy a tenger lényegesen több „építési területet” kínál erre a célra, mint bármelyik szárazföld – ám vízi naperőműveket ma már korántsem pusztán a tengerre telepítenek. A szárazföld belsőbb területein jellemzően mesterséges tavakra, víztározókra, tengerszemekre építenek vízi napelemparkot.

A vízi naperőműveket a helyhiány hívta életre – pontosabban az, hogy erősen korlátozott a potenciális építési területek nagysága – ám a kompromisszumnak tűnő megoldás igazi win-win helyzetet eredményezett. Hogy ez közelebbről mit jelent, arról a következő blogposztunkban számolunk be.